Meta field vs Taxonomy
Bevezető
Az első, amivel tisztában kell lennünk, hogy mit jelent a WordPress-ben a Meta fields (egyedi mező), valamint Taxonomy (taxonómia), továbbá, hogy milyen esetben mit kell használni. A leírás a JetEngine mentén fogja szemléltetni, de a közös halmaz változatlan. Amikor egy specifikus funkciót említünk, zárójelben jelezzük, ha egy fix JetEngine specifikus tulajdonság.
Mi az a meta field?
A WordPress-ben minden bejegyzés, oldal és egyéb egyedi bejegyzésnek vannak úgynevezett metaadatai, amit szokás meta fields, custom fields és egyedi mezőnek is hívni. A továbbiakban mi egyedi mezőként fogunk hivatkozni rá.
Az egyedi mezők adatait a WordPress az adatbázisban alapértelmezetten a wp_postmeta táblában kezeli és tárolja. Az itt lévő rekordok pedig 4 oszlopba rendeződnek: meta_id, post_id, meta_key és meta_value. Egyes bővítmények, mint például a Meta Box, rendelkeznek olyan funkcióval, amely a metaadatok tárolását más struktúrában végzi. Az egyedi mezőket arra használhatjuk, hogy az egyes posztokhoz (nem csak a bejegyzésre értendő!) további adatokat tudjunk hozzáadni. Ezen mezőket használhatjuk a lekérdezésekben is, így szegmentáltan tudunk adatokat (például posztokat) megjeleníteni, ami a meta értékétől függhet. A WordPress alapértelmezetten biztosít lehetőséget arra, hogy PHP segítségével létrehozzunk saját egyedi mezőket, és kezeljük őket.
Az egyedi mezők bár rugalmasak, nagyobb adatmennyiség esetében ezek szűrése, lekérdezése lassabb lehet. Összegezve, az egyedi mezők segítségével extra információkat lehet az adott poszthoz megadni, amiket utána használhatunk lekérdezésekhez, információk megjelenítéséhez. Alapvetően nincs limit megszabva a metákat illetően, de érdemes fejben tartani, hogy igyekezzünk mértékkel használni.
Típusok
Alapvetően az egyedi mezők kulcs-érték párosok, amik sokféle adatot tárolhatnak: szöveg, szám, dátum, tömb, objektum, média stb.
A post címe, azaz post_title, valamint az ID nem metaadat, hanem attribútum, amelyek a wp_posts táblában tárolódnak.
A JetEngine összesen 18+1 egyedi mezőtípussal rendelkezik jelenleg. Más bővítmények is vannak, amik segítségével egyedi mezőket társíthatunk a posztokhoz, például Advanced Custom Fields (ACF), Meta Box, Pods stb. Ezek a bővítmények mind tartalmazzák az általánosnak mondható típusokat: szöveg, szövegmező, jelölőnégyzet, rádiógombok, ismétlődők, galéria és még sorolhatnám. Minden típusnak megvan a maga haszna. A projektünk fogja részben meghatározni, milyen típusokat fogunk felhasználni. Mivel a dokumentáció a JetEngine-ről szól, így most ezzel kapcsolatban fogjuk a példákat átnézni.
Mi az a Taxonomy?
A Taxonomy, magyarul taxonómia segítségével csoportosíthatjuk és kategorizálhatjuk a posztokat. Ez segít a bejegyzések szervezésében. Fontos, hogy a taxonómiák az egyedi mezőkkel ellentétben rendelkeznek archív oldalakkal. Taxonómiákkal már alapértelmezetten is találkozol a WordPress-ben, ugyanis a bejegyzések kapásból kettővel is rendelkeznek: Kategóriák és Címkék néven. A taxonómián belül találhatóak a terms-ek. Magyarra fordítva a Kategória = taxonómia, a benne lévő kategória megnevezések, például hírek = terms. A terms-eknek ugyanúgy van azonosítója és slug-ja is, azaz keresőbarát neve, továbbá leírása. Szintén ide tartozik a hierarchikus opció, amit jól szemléltet az alapértelmezett blog/bejegyzés felállás, ahol a kategóriákat csoportosíthatjuk, szemben a címkékkel, ahol erre nincs lehetőség. Ez technikailag egyetlen funkció "false/true" értéke különbözteti meg. Bizonyos tekintetben a Taxonómia rendszer gyorsabb, mint az egyedi mezők.
Mikor mit használjunk? (JetEngine)
Miután tisztáztuk a két legfontosabb dolgot, nézzük meg konkrét példákkal bemutatva, hogy mikor melyiket ideálisabb használni. Mivel a JetEngine komplex lekérdezéseket is kezel, sőt mi magunk is összeállíthatjuk, alapvetően a tartalom lesz a főbb szempont. Figyelembe kell vennünk, ha a projekt szűréseket is igényel, ugyanis egyes egyedi mezők szűrése nem megoldott még. Mivel itt most csak a JetSmartFilter (továbbiakban JSF) jöhet érdemben szóba, tudnunk kell azt, hogy a text, textarea, valamint wysiwyg-be tárolt adatok szűrése nem megoldható, csak ha a JSF Search widgetét használjuk. Ez azt jelenti, hogy egy text mezőből nem fogunk tudni készíteni checkbox szűrőt. Ebből pedig az következik, hogy igyekezzünk a fentebb említett mezőket annak tudatában használni, hogy ezen adatok szűrése némiképp korlátozott. Fontos tudni, hogy milyen csoportosításokat szeretnénk. Ha nagyobb, akkor előnyösebb a Taxonómiákat igénybe venni.
A Taxonómiák rendelkeznek archív oldallal, ezért ha egyes esetekben ezen oldalakat is igénybe szeretnénk venni, egyszerűbb a generált módokat igénybe venni. A metákat nem lehet kategorizálni, és nem generálnak archív csoportosító oldalakat. Kategorikus kialakítást csak lekérdezésekkel lehet megoldani, ráadásul ha számos, akár 100+ tárolt értékről lenne szó, helytállóbb lehet a taxonómiák használata.
A JetEngine Map listing rendszere nem képes taxonómia terms értékből Google vagy egyéb más helymeghatározást beállítani. Ha a térképes megjelenítés és geolokációs funkciók részét képezik a projektnek, a város, megye, ország típusú adatokat tároljuk metákban vagy Glossary-ban, és ne terms-ként.
Szempontok
Vegyük sorra a szempontokat, amiken minden alkalommal a projekt tervezési fázisában menj végig: